Kútfúrás

20m-300m mély kutak fúrását vállalom.

Ha tiszta vizet szeretne, kútfúrás a megoldás!


Kútfúró fej   Kútfúrás rétegvízre Kútfúró teherautó  Kútfúró torony

Kútfúrás árak!

Ez több tényezőtől is függ, mint például a talaj szerkezete és minősége, a kút mélysége, a terepviszonyok és még jónéhány dolog.

Általában elmondható, hogy az ország legnagyobb részén kb. 15.000Ft/m áron vállalunk kútfúrást.

20m talpmélységig fix 300.000Ft-ért dolgozunk, a kút mélységétől függetlenül!
20m-től a talajviszonyoktól függően 15e Ft/m.
A méteráron kívül semmilyen más költség nem kerül felszámolásra, mint pl. kiszállási díj, kutatófúrás stb.
Az árak nem tartalmazzák az állami költségeket, adókat és engedélyezéssel kapcsolatos költségeket és illetékeket.

A mélyfúrású kutak, a sziklás területen mélyülő fúrások és a 125mm-nél nagyobb béléscső átmérővel készülő kutak költsége, akár jóval meghaladhatja a fenti összeget, de az ország legnagyobb részén a fenti számok az irányadóak.

Az ár tartalmazza a jó minőségű béléscsöveket, szűrőt, és osztályozott, mosott kvarchomokot is, valamint a talajvíz cementálással történő kizárását is.
Önnek már csak egy szivattyúról kell majd gondoskodnia.

Anyaghasználat

A kút kiépítéséhez a Mezőfalvai GWE Budafilter Kft, vagy egy Olasz cég, szintén minősített kútbéléscsöveit és a Sóskúti kvarchomokbánya, vagy a Lesencetomaji bánya osztályozott szűrőhomokját/kavicsát használom.
Mindegyik cég komoly tapasztalattal és múltal rendelkezik a szakterületén és termékeik megfelelnek minden vonatkozó előírásnak.
A kútfúrás közben felhasznált korszerű iszapképző anyagok, rövid idő alatt, természetes úton elbomlanak, a környezetre semmilyen terhelést nem jelentenek.

Kútfúrás árának megtérülése!

A vízmű adatai szerint egy átlag 4 tagú városi család éves vízfogyasztása 219 köbméter. Nálunk a víz díj 2014-ben 750Ft/köbméter, tehát éves szinten 164.250Ft.
Valószínűleg egy átlag családi ház vízfogyasztása ennél magasabb, hiszen öntöznek, autót mosnak, esetleg medencét töltenek stb. +20%-al számolva éves szinten 197.100Ft


Fúrt kút mélysége
Kútfúrás öltsége 15.000Ft/m - Megtérülés
15m
225.000Ft - 1 év 2 hónap
20m
300.000Ft - 1 év 6 hónap
25m
375.000Ft - 1 év 11 hónap
30m
450.000Ft - 2 év 3 hónap
35m
525.000Ft - 2 év 8hónap
40m
600.000Ft - 3 év
45m
675.000Ft - 3 év 5 hónap
50m
750.000Ft - 3 év 10 hónap

Az árak nem tartalmazzák az állami költségeket, adókat és engedélyezéssel kapcsolatos illetékeket.

A táblázatban nem számoltam a szivattyú működési költségével, mert az nagyban függ a típustól és a kút mélységétől, és nagyon minimális összeg.


Kút mélység

Ha a közelben van jól működő, kielégítő vízhozammal bíró fúrt kút, az jó támpontot adhat a kútfúrást illetően, ellenkező esetben nehéz megjósolni.
Vannak technikák amik a talaj vezetőképességének mérésével meg tudják becsülni, hogy milyen mélységben található vízadó réteg, de még nem találkoztam olyan szakemberrel, aki erre garanciát is adott.
Mivel közel 168.000. elkészült Magyarországi fúrásra van rálátásom, cím alapján elég jó eséllyel meg tudom becsülni a telepítendő kút mélységét.

Elkészülési idő

Hasonlóan az előző  ponthoz, nagyon nehéz megjósolni, mert  nem  mindig tudhatjuk előre, hogy milyen rétegsort kell átfúrni és milyen mélyen.
 A kút általában 2-4 nap alatt elkészül, de előfordult már hetekig tartó munka is.
Ritkán, de előfordulhat, hogy a fúrás után, a tiszta víz érdekében, még akár napokig tartó utómunkák is lehetnek.

Elszámolás

Szerencsére a kútfúrás nagyon jól mérhető tevékenység, így az elszámolás nem okoz meglepetéseket senkinek.

Engedélyek

A kútfúrás több szempontból is engedélyköteles tevékenység. Először is a kútfúrónak kell megfelelő végzettséggel rendelkeznie, másodsorban a fúráshoz használt gépnek szintén engedéllyel kell rendelkezni.
Ezen kívül a kivitelezéshez is engedély kell, ez több féle lehet. A legegyszerűbb és leggyakoribb eset a háztartási öntözőkút. Ehhez a Jegyző által kiadott engedély szükséges. A munkát az engedély kiadása után lehet megkezdeni. Nem írok pontos összeget mert változhat, de jelenleg pár ezer forint költséggel kell csak számolni ebben az esetben és az első vízzáró rétegig szokták kiadni.
A többi esetet nem részletezem, de mind ivóvíz, mind termálvíz esetén lényegesen magasabb, milliós nagyságrendű többletköltséggel kell számolni az engedélyezés folyamán.

Mások által készített kutak javítását nem vállalom!

Kútfúró telefon:
(Kérem hétköznap, 10-18h között hívjon)
70/380-1650



A kútfúrás kedvező terepen, akár saját kézzel is lehetséges!

Kútfúrás kézi erővel

Sajnos Magyaroszágon nem jellemző, hogy kézi kútfúró géppel megfúrható rétegben megfelelő mennyiségű és minőségű víz legyen.

Ha van hozzá affinitása és már, adott hozzá minen szerszám otthon, bizonyos területeken, ahol nincs keményebb agyag, vagy bármilyen kőzet a talajban, saját készítésű kútfúró géppel is meg lehet próbálni a kútfúrást. Erre több módszer is van és az interneten elég sok hasznos információt lehet találni a lehteőségekről. Van akinek sikerül, van akinek nem, de kalandnak sem utolsó egy ilyen próbálkozás.
Ha nincs meg minden szükséges szerszám, egy gép építéséhez a műhelyben, inkább ne álljon neki, mert valószínűleg kudarc, esetleg baleset lesz a vége és nem egy kút.


Mi a kút?

Sokan úgy gondolják, hogy ha van egy lyuk a földben és abban víz van, akkor ez egy kút.
Ez kedves elképzelés, de egy kút azért több ennél.


Itt merül fel a kérdés, hogy ásott kút, vagy fúrt kút a célszerűbb?

Talajvízre épült ásott kút

Erre nincs egyértelmű válasz, mivel ez, az igénytől függ.
Ha olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy viszonylag magasan van a talajvíz, ami bőségesen és a csapadékmennyiségtöl függetlenül állandóan pótlódik és nem szempont a víz minősége, akkor az ásott kút a jó választás.

Ha a víz minősége is szempont, akkor biztos, hogy a kútfúrás a megoldás.
Erre rendkívül egyszerű a magyarázat. Az ásott kutak szinte kivétel nélkül talajvízre épülnek. A talajvíz pedig Magyaroszágon, szinte mindenhol szennyezett.
Majdnem mindig magas a Nitrit, Nitrát tartalma és számtalan más kórokozó mellett szinte biztosan jelen van benne a kóli baktérium.

A fúrt kútba, ha szakszerűen van kivitelezve (csak akkor) nem juthat be a talajvíz, így a minősége várhatóan lényegesen jobb, akár ivóvíz minőségű is lehet.
Tudok rá példát, hogy két egymástól ca. 100m-re lévő fúrt kút közül, az egyik iható, a másik "pöcegödör" minőségű vizet ad. A különbséget, a kivitelezés szakszerűsége teszi!
Szerencsére a fenti esetben szintkülönbség is van, így a lejjebb lévő rosszul kivitelezett fúrt kút nem szennyezi be a feljebb lévő fúrt kutat, de sajnos a lejjebb lévőket biztosan igen.


Mások által készített kutak javítását nem vállalom!

Telefon:
(Kérem hétköznap, 10-18h között hívjon)
70/380-1650



Versek kút, víz, kútfúrás témakörben:

Mózes I. könyve 29. rész
1. Jákób azután lábára kelvén, elméne a napkeletre lakók földére.
2. És látá, hogy ímé egy kút van a mezőben, és hogy ott három falka juh hever vala. Mert abból a kútból itatják vala a nyájakat; de a kútnak száján nagy kő vala:
3. Mikor pedig ott valamennyi nyáj összeverődik, elgördítik a követ a kút szájáról és megitatják a juhokat s ismét helyére teszik a követ, a kút szájára.
4. És monda nékik Jákób: Honnan valók vagytok atyámfiai? És mondának: Háránból valók vagyunk.
5. És monda nékik: Ismeritek-é Lábánt, a Nákhor fiát? s azok felelének: Ismerjük.
6. Azután monda nékik: Egészségben van-é? s azok mondának: Egészségben van, és az ő leánya Rákhel ímhol jő a juhokkal.
7. És monda Jákób: Ímé még nagy fenn van a nap, nincs ideje hogy betereljék a marhát: itassátok meg a juhokat, és menjetek, legeltessetek.
8. Azok pedig felelének: Nem tehetjük míg valamennyi nyáj össze nem verődik, és el nem gördítik a követ a kút szájáról, hogy megitathassuk a juhokat.
9. Még beszélget vala velők, mikor megérkezék Rákhel az ő atyja juhaival, melyeket legeltet vala.
10. S lőn, a mint meglátá Jákób Rákhelt, Lábánnak az ő anyja bátyjának leányát, és Lábánnak az ő anyja bátyjának juhait, odalépett Jákób és elgördíté a követ a kút szájáról, és megitatá Lábánnak az ő anyja bátyjának juhait.
11. És megcsókolá Jákób Rákhelt, és nagy felszóval síra.
12. S elbeszélé Jákób Rákhelnek, hogy ő az ő atyjának rokona és hogy Rebekának fia. Ez pedig elfuta, és megmondá az ő atyjának.
13. És lőn mikor Lábán Jákóbnak, az ő húga fiának hírét hallá, eleibe futa, megölelé és megcsókolá őt, és bevivé az ő házába, és az mindeneket elbeszéle Lábánnak.
14. És monda néki Lábán: Bizony én csontom és testem vagy te! És nála lakék egy hónapig,
15. És monda Lábán Jákóbnak: Avagy ingyen szolgálj-é engem azért, hogy atyámfia vagy? Mondd meg nékem, mi legyen a béred?
16. Vala pedig Lábánnak két leánya: a nagyobbiknak neve Lea, a kisebbiknek neve Rákhel.
17. Leának pedig gyenge szemei valának, de Rákhel szép termetű és szép tekintetű vala.
18. Megszereti vala azért Jákób Rákhelt, és monda: Szolgállak téged hét esztendeig Rákhelért, a te kisebbik leányodért.
19. És monda Lábán: Jobb néked adnom őt, hogysem másnak adjam őt, maradj én nálam.
20. Szolgála tehát Jákób Rákhelért hét esztendeig, s csak néhány napnak tetszék az neki, annyira szereti vala őt.
21. És monda Jákób Lábánnak: Add meg nékem az én feleségemet: mert az én időm kitelt, hadd menjek be hozzá.
22. És begyűjté Lábán annak a helynek minden népét, és szerze lakodalmat.
23. Estve pedig vevé az ő leányát Leát, és bevivé hozzá, a ki beméne ő hozzá.
24. És Lábán az ő szolgálóját Zilpát, szolgálóul adá az ő leányának Leának.
25. És reggelre kelve: Ímé ez Lea! Monda azért Lábánnak: Mit cselekedtél én velem? Avagy nem Rákhelért szolgáltalak-é én tégedet? Miért csaltál meg engem?
26. Lábán pedig monda: Nem szokás nálunk, hogy a kisebbiket oda adják a nagyobbik előtt.
27. Töltsd ki ennek hetét, azután amazt is néked adjuk a szolgálatért, melylyel majd szolgálsz nálam még más hét esztendeig.
28. Jákób tehát aképen cselekedék, kitölté azt a hetet; ez pedig néki adá Rákhelt, az ő leányát feleségűl.
29. És adá Lábán az ő leányának Rákhelnek, az ő szolgálóját Bilhát, hogy néki szolgálója legyen.
30. És beméne Rákhelhez is, és inkább szereté Rákhelt, hogysem Leát és szolgála ő nála még más hét esztendeig.
31. És meglátá az Úr Lea megvetett voltát, és megnyitá annak méhét. Rákhel pedig magtalan vala.
32. Fogada azért Lea az ő méhében és szűle fiat, és nevezé nevét Rúbennek, mert azt mondja vala: Meglátta az Úr az én nyomorúságomat; most már szeretni fog engem az én férjem.
33. Azután ismét teherbe esék és szűle fiat, és monda: Mivelhogy meghallotta az Úr megvetett voltomat, azért adta nékem ezt is; és nevezé nevét Simeonnak.
34. És megint teherbe esék és szűle fiat, és monda: Most már ragaszkodni fog hozzám az én férjem, mert három fiat szűltem néki; azért nevezé nevét Lévinek.
35. És ismét teherbe esék, és fiat szűle és mondá: Most már hálákat adok az Úrnak; azért nevezé nevét Júdának, és megszűnék a szűléstől.

Kútfúrás





Keszei István
Kút
Forrás fakad belőlem, hogy méltó legyek szomjatokra.
Hajoljatok fölém lényem kútkávájára könyökölve.
Eresszétek le belém mélyemig hatoló pillantásotok,
hogy felhozhassátok értetek fakadó, értetek vérző életem vércseppjeit.
Egy vödör forrást, egy vödör habzó kegyelmet.
Hogy eloltsa szomjúságotok.

Kútfúrás

Változás várható a kútfúrás szabályozásában!

2017.04.26.-án Dr. Semjén Zsolt benyújtott egy törvényjavaslatot, ami bizonyos feltételek mellett lehetővé tenné 80m-nél nem mélyebb talpmélységű háztartási vízigényt kielégítő kutak fúrását, engedély és bejelentés nélkül is. Íme a törvényjavaslat szövege:

Miniszterelnökség Iromány száma: T/15373. Benyújtás dátuma: 2017-04-26 17:47 Parlex azonosító: 18Q17QZ90004 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes Előadó: Dr. Pintér Sándor, belügyminiszter Törvényjavaslat címe: Egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról A Kormány nevében mellékelten benyújtom az egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot. 2017. évi ..... törvény egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról 1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 1. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a) 33. § (2) bekezdés 61. pontja, és b) melléklete XXII. fejezet 1. pontjának a) alpontja. 2. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása 2. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A jogszabály alapján engedély nélkül végezhető vagy bejelentéshez kötött tevékenységek kivételével vízjogi engedély szükséges a) a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély), b) a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély), és c) a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).” 3. § (1) A Vgtv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az előírt feltételek megléte esetén vízilétesítmény csak akkor létesíthető és üzemeltethető, valamint vízjogi engedélyt a hatóság csak akkor adhat ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat a) nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket, és b) megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak.” (2) A Vgtv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki az egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi … törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2 hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a) a vízjogi engedélyezési kötelezettség a Módtv. hatálybalépését követően is fennáll, b) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2028. december 31-ig kérelmezi, és c) az engedély megadásának feltételei fennállnak.” 4. § A Vgtv. 30. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A vízügyi hatóság a külön jogszabályokban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén hivatalból vagy kérelemre a) a vízjogi engedélyt (ideértve az elvi engedélyt is) módosíthatja, szüneteltetheti, visszavonhatja, vagy b) a vízilétesítmény megszüntetését elrendelheti. (2) Ha a vízjogi engedély módosítását, szüneteltetését, visszavonását vagy a vízilétesítmény megszüntetését megalapozó eseményt tevékenység vagy mulasztás idézte elő, az engedélyest vagy a létesítőt (üzemeltetőt) az ebből eredő károkért az köteles kártalanítani, akinek tevékenysége vagy mulasztása miatt vált szükségessé a hatósági intézkedés.” 5. § A Vgtv. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Mentes a díjfizetési kötelezettség alól a) az öntözési berendezések engedélyezési eljárása, ha arra nem a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor; b) a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása a 29. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig.” 6. § A Vgtv. a következő 45/H. §-sal egészül ki: „45/H. § (1) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 28. § (1) bekezdését, 29. § (1) és (7) bekezdését, 30. § (1) és (2) bekezdését, 31. § (2) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell. (2) A 2016. június 3-át követően indult, házi vízigény kielégítését biztosító kutak fennmaradási engedélyezési eljárása során befizetett illetéket, valamint igazgatási szolgáltatási díjat – amennyiben a kút a Módtv. alapján és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet 3 szerint már nem engedélyköteles vízilétesítmény – a kérelmező részére a Módtv. hatálybalépésétől számított harminc napon belül vissza kell fizetni.” 3. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása 7. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 10. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet) „f) vízkivételt biztosító vízilétesítmény létesítése” (céljából veszik igénybe.) 4. Záró rendelkezés 8. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 4 Általános indokolás A törvényjavaslat célja olyan szabályozás kialakítása, amely 80 méteres kútmélységig nem teszi szükségessé sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatását. Ennek megfelelően engedély és bejelentés nélkül létesíthető a 80 m-nél sekélyebb és házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító vízilétesítmény. Az engedélyezési kötelezettség fenntartása szükséges azonban a) a hideg és termálkarszt készletekbe (víztestekbe) történő beavatkozás mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül, valamint b) mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül a gazdasági célú vízkivételek esetében. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet fogja meghatározni. Részletes indokolás 1. § A 80 m-nél sekélyebb kutakat engedély és bejelentés nélkül lehet létesíteni, ezért az arra vonatkozó közigazgatási eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezést hatályon kívül kell helyezni, illetve a talajvíz kutak esetében, ahol eddig tárgyi illetékmentesség volt és ez is szükségtelenné válik, az ezt tartalmazó rendelkezést szintén deregulálni szükséges. 2. § A vízjogi engedélyezési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések módosítása szükséges, mivel utalni kell azokra a jogszabályban rögzített esetekre, amelyek során a vízilétesítmény létesítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez sem engedély, sem bejelentés nem szükséges. 3. § A vízkészlet-gazdálkodás ellátásának érdekében rögzíteni szükséges, hogy az engedély nélkül létesíthető vízilétesítmények esetében is biztosítani kell a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket, és a vízgazdálkodási, műszaki, biztonsági és vízvédelmi szabályokat. Az illegálisan létesített, továbbra is engedélyköteles vízkivételt biztosító vízilétesítményeknél a bírságmentes engedélyezésre vonatkozó moratórium 2018. december 31. napjáról 2028. december 31. napjáig kerül meghosszabbításra. Egyúttal ez vonatkozik a 2016. június 3. után (ekkor került bele a Vgtv. a tárgyi rendelkezés) engedély nélkül, vagy attól eltérően létesített vízkivételi létesítményekre is. 4. § A hatóságnak vizsgálnia kell az engedély nélkül létesíthető vízilétesítményeket, hogy 5 megfelelnek-e az előírt feltételeknek. Amennyiben az engedély nélkül létesíthető vízilétesítményt valamilyen mulasztás vagy emberi tevékenység miatt meg kell szüntetni, akkor az ebből eredő kárért az köteles helytállni, akinek a tevékenysége vagy mulasztása miatt a beavatkozás szükségessé vált. 5. § Az engedélyhez kötött vízkivételt biztosító vízilétesítményeket igazgatási szolgáltatási díj fizetése nélkül lehet létesíteni, üzemeltetni és megszüntetni. 6. § Átmeneti rendelkezés, amely egyrészt a korábban befizetett illeték, igazgatási szolgáltatási díj visszafizetéséről, másrészt a jelenleg folyamatban lévő ügyekben való alkalmazásról rendelkezik. 7. § A vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása egyszerűsítésre kerül azáltal, hogy az ügyfelek mentesülnek a termőföld más célú hasznosításának engedélyezési kötelezettsége alól, így nem kell az ehhez kapcsolódó műszaki dokumentációt elkészíttetni és az erre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat megfizetni. 8. § Hatályba léptető rendelkezés.

Mások által készített kutak javítását nem vállalom!

Telefon:
(Kérem hétköznap, 10-18h között hívjon)
70/380-1650



Budapest - Bács - Kiskun - Baranya - Békés - Borsod - Abaúj - Zemplén - Csongrád - Fejér - Győr - Moson - Sopron - Hajdú - Bihar - Heves - Jász - Nagykun - Szolnok - Komárom - Esztergom -
Nógrád - Pest - Somogy - Szabolcs - Szatmár - Bereg - Tolna - Vas - Veszprém - Zala

Kútfúrás - Kútfúrás ár - Kútfúrás házilag - Kútfúrás

Az oldalt a Poliflott Kft üzemelteti: 7634 Pécs, Muskotály dűlő 14. Aktuális cégjegyzékszám: 02 09 076537 Adószám 23025097202